151. Nagy cseppekben esik, szakad az eső, nélküled a szívem olyan, mint a temető!

152. Nagy örömre szolgált, hogy önnel drága hölgyem együtt járok és ebből kifolyólag állatian szeretem magácskát.

153. Néha rám gondolsz és tudod, hogy messze vagyok. Csak bízzál bennem, mert én is rád gondolok. Utam bármerre is vezet, az én szívem mindig csak téged szeret.

154. Nehéz a szívem, mert nem vagy velem, de erőt ad az, hogy TE vagy nekem. Szeress, hiszen erre vágyom, nekem nem kell rajtad kívül ezen a világon.

155. Nehéz az élet, sok a bú, a bánat, örömünk alig van, de örüljünk a mának! Szívemben a remény izzik, parázslik! Tán gondolsz rám, várok Rád: Most és mindhalálig!

156. Neked adnám legszebb kincsem, de rájöttem, hogy nem lehet... nálad maradt örökre. Nézz bele a tükörbe!

157. Nem ígérek kincset, csillagot, csak egy hű szívet adhatok! Érzem másé, nem lehetsz, én is csak a tied, ha igazán szeretsz!

158. Nem kell csillag az égről, korty az élet vizéből, nem kell, hogy megvédj mindentől, amitől félek, csak szeress erre kérlek.

159. Nem tudlak feledni, bármerre is járok, szememben úgy jársz, mint egy hűséges álom. Most távol vagy mégsem feledlek, bevallom őszintén: SzeretIek!

160. Nem tudtam eddig milyen szép az élet, amióta ismerlek csak azóta, élek. Szívem a szíveddel együtt dobban, szeretIek napról napra jobban!

161. Nemrég valami történt velem, a legcsodálatosabb dolog, egy álom, amelyik valóra vált, azon a nap, amikor megszólítottál és megismertelek.

162. Nincsen édesebb az első szőlőnél. Nincsen kedvesebb az első szerelemnél. Mert, az elsőt feledni nem lehet míg a fekete Föld alá nem tesznek.

163. Olyan szomorú mindig egyedül lenni, valakit mindig hiába keresni. Valakit várni, ki nem jön többé, valakit szeretni titokban örökké!

164. Olyan vagy nekem, mint lepkének a Hold az éjszaka egén. Folyton felé repül, de el nem érheti.

165. Olyan vagy nekem, mint nyíló rózsaszirom, oly gyönyörű és illatos. Érintésed, mint a legfinomabb selyem, finom, lágy és csodálatos.

166. Ő izé. SzeretIek, vagy mi. Tudod?

167. Ragyog az ég és ragyog a nap, boldogság minden perc amikor velem vagy. Beragyogod életem sötét perceit, ugye elkísérsz a végek végéig?

168. Rájöttem valamire: a mi függvényünk egy lineáris egyenes, ami szigorúan monoton növekvő. Egyik tengely az idő, a másik a kötődés!