Sok jónak és igaznak, legyen szíved nyitva, ez a boldogságnak legelső titka. Négy szót jegyezz meg csupán: Egyet szeress, de igazán!

A képzelet vad ösvényén az álmom hozzád szállt, a gondolatom nálad járt, s minden álmom valóra vált.

Minden vágyam együtt lenni veled, csókolni a szád, nézni a szemed. Szeretnélek úgy, ahogy csak lehet, érted tenném, és mindig csak veled.

Bárcsak tudnád, hogy mit érzek irántad szívemmel, lelkemmel vágyódom utánad, de felfedni a titkot nem merem sohasem, s talán már nem is akarom, Őrült plátói szerelem. Vágyom rá, hogy megérints gyengéden, hogy úgy ölelj, ahogyan még senki sem. Vágyom rá, hogy úgy csókolj, hogy a szívem hevesen verjen, hogy érezzem : ez az igazi szerelem!

A szerelemnek áldása, hogy kettőnek a lelke egy, ha külön él a két lélek, csak két holtest ölelkezik!

Veled akarok mindig lenni, életünknek értelmet adni! Veled akarom megosztani a szerelmem gyönyörét, s cserébe add nekem szíved hű szerelmét!

Te vagy az álmom, minden éjjel a testedre vágyom. Ne szólj semmit, fogd meg a kezem. Add meg magad, szeretkezz velem!

Elég volt egy perc, hogy megszeresselek, de nem elég egy élet, hogy elfelejtselek.

Most pezseg a vérem, s lángol a szívem, a testembe végre visszatér a lelkem, szerelemes vagyok s nem gyűlölök boldogan ébredek, s végre örülök!

Amikor megláttalak nem kellett más, te voltál nekem a szívdobbanás, úgy vártam rád, ahogy még soha senki más, mégsem jött el az a szerelmes láz.

Miért fáj a szerelem, miért kell szenvedni érte? Majd, ha minden elmúlik, megtudod miért sírtam érted.

Ha egy fincsi kajához kellene hasonlítanom téged, akkor minden nap megzabálnálak.

Csókjaimat küldöm te hozzád. Te vagy a szívemben a legnagyobb boldogság. Távolból csak rád gondolok. Aki téged szeret az én vagyok!

Jön egy sárkány napkeletről, álmot hozó végtelenből. Tüzet okád, téged akar, de ne félj csak én küldtem egy jó éjt puszival.

Könnyes szemmel a hívásod várom, a fájdalom ajtaját magamra zárom. Bújtass el, hisz egyedül fázom, s lelkedben szeress, ha néha hiányzom!

A szív szeret, az ész tudja: Nem lehet! Így ketten örök ellenfél. Az ész már lemond, a szív még remél. Ám hiába az okos ész, az érző szív ezerszer többet ér!

SzeretIek szeretni, szereteted érezni, szemed csillogását szívembe rejteni, puha tested testemmel életfogytig fűteni.

Fáj a szív, ha igazán szeret, mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet.

Ábránd

Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.

Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.

Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kő,
Ott égnék földalatti lánggal,
Kihalhatatlan fájdalommal,
És némán szenvedő,
Szerelmedért.

Szerelmedért
Eltépett lelkemet
Istentől újra visszakérném,
Dicsőbb erénnyel ékesítném
S örömmel nyújtanám neked
Szerelmedért!

Vörösmarty Mihály

Először csak álmomban láttalak, aztán a valóságban. Az álmomban megcsókoltál. Az álmok, ugye valósággá vállnak?

Tudom, nem szeretsz, elmegyek végleg, tudom, örülsz majd, hisz nem zaklatlak végre! Tudod fájni fog, lehet túl sem élem, de tudod nélküled nincs miért élnem!

Olaszul Ti Amo, angolul I love U, németül Ich liebe dich, franciául meg majd elmondom, ha kettesben leszünk.

Ha ajkad vágyik csókra, gondolj rám ki ezt a pár sort írta. Akármilyen távol vagyok tőled, szívem mégis álmodik felőled.

Reggel, mikor felébredtem, a nap fénye érintette arcomat. Olyan érzés volt, mintha simogató kezed éreztem volna arcomon.

Nem kell a csók, nem kell a szerelem csak arra kérlek bocsáss meg nekem!

Arra kér e néhány sor, gondolj rám néhányszor. Sose gondolj arra, hogy nehéz az élet, gondolj mindig arra, hogy szeretIek téged!

Hidegen kelt fel ma a nap, de mosolyoddal felmelegítesz mindent. Hát mosolyogj sokat s legyen szép minden pillanat!

Szebb, vagy mint a fénylő napsugár, nem csak egy lány csupán, több vagy, több vagy mit hittem ám.

A szerelem olyan, mintha bevizeltél volna. Mindenki látja rajtad, de csak te érzed a melegét!