Szemed ragyogása nekem az élet, de, ha másra ragyog, az nekem a végzet...

Sosem tudtam eddig, milyen szép az élet, mióta ismerlek, azóta élek! Szívem lágyan összedobban, szeretIek téged napról-napra jobban!

Ülök a télben, ajkad ízét érzem az éjben, hangod dallamát, hallgatom a szélben.

Az éjjel egy angyalt küldtem hozzád, hogy vigyázzon rád, de visszajött és azt mondta: Az angyalok nem szoktak egymásra vigyázni...

A szeretet olyan, mint a patak: minél többet adsz, annál több marad.

Ne gondolj másra, egyedül rám, hisz én tudnálak csak szeretni igazán. Messze távol tőled szomorúan élek, szívem azt súgja látni szeretnélek!

Szeretkezni akarok Önnel! Ha egyet ért kérem mosolyogjon! Köszönjük az együtt működést!

Egy csillogó vízcsepp volt... sok-sok szomorúsággal szívében. Most elhagyott engem, de mindig újjászületik bennem...

Ha választhatnék egy olyan pillanatot az életemből ami mindig előttem ragyogna és boldoggá tenne, akkor az, az a pillanat lenne mikor megismertelek téged.

Míg veled nem lehetek, a szívemmel kísérlek. Vigyázok rád, őriznélek; tudd: én már csak érted élek!

Egyedül vagy. A, havas fákon át a rideg házadban ülve gyújtasz egy gyertyát, halvány lángja ég. S gondolsz valakire, aki nincs már neked nagyon rég.

Megnéztem a szótárban a vonzó, a helyes, az édes szavak értelmezését, és nem csodálkoztam rajta, hogy a te neved volt odaírva.

Ha ajkad vágyik csókra, gondolj rám ki ezt a pár sort írta. Akármilyen távol vagyok tőled, szívem mégis álmodik felőled.

Aludj el szépen! Álmaidat vigyázzák angyalkák a csillagoktól csillogó égen. S mikor felkelsz gondolj egy angyalra, aki legszebb csillagként ragyogott az égen!

Ha tudnád hányszor gondolok rád, s hányszor töltöm ébren az éjszakát, s hány könny szökik szememre érted, s mindez azért van, mert SzeretIek Téged!

SzeretIek, miért nem érted meg? Mert boldognak lenni csak együtt lehet. Várok rád, minden éjszakán várok rád, még éjfél után is.

Megnéztem a szótárban a vonzó, a helyes, az édes szavak értelmezését, és nem csodálkoztam rajta, hogy a te neved volt odaírva.

Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni.

Láttalak...

Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor azt sugtad:
Édesem, szeretIek! Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Gyönyörű vagy most is,
De meg nem igéztél.


Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: SzeretIek!

Ady Endre

Nem életem az életem, ha nem veled élhetem a nemi életem!

Miért fáj a szerelem, miért kell szenvedni érte? Majd, ha minden elmúlik, megtudod miért sírtam érted.

A nap reggel besütött az ablakomon, arcomat dédelgetve, - és én egy ábrándosan éber pillanatban azt kívántam, hogy ez a gyengéd melegség Te legyél...

Csendes éjszakában elkerül az álom, minden porcikámmal te utánad vágyom. Suttog a némaság ábrándos meséket, azt súgja, halkan, látni szeretnélek.

Jó reggelt szerelmem, újabb gyönyörű nap számomra mert szerethetlek. Puszi Édesem!

Várlak vissza, várlak én. Karjaimba zárlak én. Tudom, visszajössz egy szép napon, visszavárlak én.

Néha elég 1 perc, hogy valakibe beleszeressünk, de nem elég az egész élet, hogy elfelejtsük.

Nagy örömre szolgált, hogy önnel drága hölgyem együtt járok és ebből kifolyólag állatian szeretem magácskát.

Emlék a múltból elfakult árnyék, titkok tudója az vagyok. Míg élek szeretIek, el nem feledlek. Kívánok boldog Valentin napot!

Olyan hülye, vagy! Miért csináltad, ezt velem? Mégis, hogyan gondoltad? Hogyan csináltad, hogy beléd szerettem? NAGYON SzeretIek ÉS HIÁNYZOL! CSÓK!