Ne hidd, hogy hiányzol csak jó lenne, ha itt lennél. Ne hidd, hogy szeretIek csak több vagy az életemnél. Ne hidd, hogy féltelek, csak aggódom Érted, hisz nélküled semmit sem ér az életem!

Boldog vagyok, ha velem vagy ., ha veled vagyok bodog vagy?

Szeretnék nevetni, szívből ölelni, apró csókokat arcodra lehelni, minden reggel melletted ébredni, és édes csókkal álmodból ébreszteni.

Az élet egy játék, amelyben folyamatosan fejlődnünk kell, a szerelem maga pedig a játék megfejtése. Én tudom, hogy mi ketten nyerni fogunk!

A szeretet kiválaszt, megtart és elenged, de sohasem sajátít ki csak önként elfogadja, ha neki ajándékozod magad!

Mosolyog a felhő, mosolyog az ég is, ha lefeküdnénk, mosolyognék én is!

Szeretnéd, ha szeretném, amit te szeretnél? Mert én szeretném, ha szeretnéd, amit én szeretnék! Na, akkor csókollak, hová szeretnéd?

Egy csillogó vízcsepp volt... sok-sok szomorúsággal szívében. Most elhagyott engem, de mindig újjászületik bennem...

Szerelmes szívem számodra szabad, szárnyaljon szívembe szerető szavad, szikrázzon szerelemtől szép szemed, szerelmes szívem szüntelenül szeret.

Hogyha patak partján szomorú fűzfa volnék, alkonyatkor szépen rád hajolnék, s füledbe súgnám altató mesémet és százszor elmondanám, hogy SzeretIek!!

Az emlékezéshez nem emlék, hanem szeretet kell, S akit szeretünk, azt nem feledjük el.

CUPP - épp most talált el téged egy, hatalmas puszi

Üres az ágy és nem jön az álom, nem szól a zene hiába várom, üvölt a csend és, hallgat az élet, rám tör az érzés: SzeretIek Téged!

Csillagokkal repülnek az álmok, repülj velük Te is. Ne, hagyd őket elszökni, mondj el belőlük párat. Szép álmokat kívánok!

Őrjítően hiányzol, nagyon magányos vagyok a lelkem nélkül, a szerelmem nélkül: Nélküled. Te boszorkány, elloptad a szívem, de ne add vissza!

A szív szeret, az ész tudja: Nem lehet! Így ketten örök ellenfél. Az ész már lemond, a szív még remél. Ám hiába az okos ész, az érző szív ezerszer többet ér!

Megnéztem a szótárban a vonzó, a helyes, az édes szavak értelmezését, és nem csodálkoztam rajta, hogy a te neved volt odaírva.

Sötét éjjel édes álom hamar tovaszáll, felébredek, s a szívem kalapál. Kispárnámat szorongatom, könnyes már a szemem, azt szeretném, ha mindig itt lennél velem.

Ábránd

Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.

Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.

Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kő,
Ott égnék földalatti lánggal,
Kihalhatatlan fájdalommal,
És némán szenvedő,
Szerelmedért.

Szerelmedért
Eltépett lelkemet
Istentől újra visszakérném,
Dicsőbb erénnyel ékesítném
S örömmel nyújtanám neked
Szerelmedért!

Vörösmarty Mihály

Szerelem első látásra vagy elsétáljak még egyszer előtted?

Sokszor gondolok rád, és ez fáj nekem, mióta elmentél más lett az életem. Más lett az éj és más a nappal, már csak álmaimban, halmozol édes szavaiddal.

A nap reggel besütött az ablakomon, arcomat dédelgetve, - és én egy ábrándosan éber pillanatban azt kívántam, hogy ez a gyengéd melegség Te legyél...

Reggel nem eszek, mert hiányzol! Délben nem eszek, mert hiányzol! Este nem alszok, mert éhes vagyok!

Reggel, mikor felébredtem, a nap fénye érintette arcomat. Olyan érzés volt, mintha simogató kezed éreztem volna arcomon.

Várlak vissza, várlak én. Karjaimba zárlak én. Tudom, visszajössz egy szép napon, visszavárlak én.

Képzeld, könyvet írok szerelmünk történetéről! Már megvettem egy csodaszép füzetet és beszámoztam az oldalait. Remélem együtt írom majd Veled!

Szeretem, mikor megsimogatsz a, haragot és a mosolyokat, szeretek mindent, mindent, ami TE vagy!

Összedőlhet fent a magas ég, leomolhat minden, ami ép. Egy a fontos, hogy te szeress, minden más csak semmiség.

Ha egy fincsi kajához kellene hasonlítanom téged, akkor minden nap megzabálnálak.