Szeretnélek érezni csókjaiddal lélegezni. Simogatni arcod, csókolni szád. S várni, hogy végre együtt lehessünk már.

Egész életemben a szőke hercegre vágytam, de sosem találtam rá. Helyette sokkal jobbat kaptam. TÉGED!

A szíved az én álmom, csókolj meg és megtalálom. Az enyémet már megkaptad, s remélem már a sajátod mellé raktad.

Míg az óceán elborít minden hegyet, míg valósággá válik a képzelet, míg az éj nappalra vált, s a nappalból lesz éjjel, míg a világ, világ, én SzeretIek TÉGED!

A semmiből kerültél utamba, mint kék égből a nyári zápor, mely lemossa könnyeim és mosolyra derít. Lelkemben emlékek ezrei laknak, álmodnak, határt semmi sem szabhat.

Kellesz nekem, mint bűnnek kell az este, mint vad csikónak fékező húrok. Ezernyi vágyam téged vár keresve, ha egyszer eltűnsz, veled pusztulok!

Olyan vagyok, mint a dinamit könnyen felrobbanok, csak a megfelelő kanóc kell hozzám.

Ahogy a szél szállítja a leveleket, úgy szállnak el fájdalmas érzelmek, szívem most már nem terheled, csak annyit mondok: ÉG VELED!

Most pezseg a vérem, s lángol a szívem, a testembe végre visszatér a lelkem, szerelemes vagyok s nem gyűlölök boldogan ébredek, s végre örülök!

Hogyha patak partján szomorú fűzfa volnék, alkonyatkor szépen rád hajolnék, s füledbe súgnám altató mesémet és százszor elmondanám, hogy SzeretIek!!

Rád gondolok édes csillagom, búcsúcsókod itt ég az ajkamon. Leszáll az est, pihenj csendesen. Álmodom én is rólad kedvesem!

Micimackó szereti a mézet, mert édes. S, ha én lennék Micimackó jobban szeretnélek téged mint a mézet!!

Egy csendes este, amikor nem vesznek körül a barátok, becsukom a szemeimet és rád gondolok..., halkan érted sóhajtok.

Jön egy sárkány napkeletről, álmot hozó végtelenből. Tüzet okád, téged akar, de ne félj csak én küldtem egy jó éjt puszival.

Rád gondolok titokban, szerelem tüze lángol arcomban, szeretnélek látni, gondolatban veled szállni. Karodba belebújni, s a magánytól elbúcsúzni!

Te vagy az, aki az életet jelenti te vagy az, kit nem lehet feledni örökké szeretnék veled lenni és az életemet veled leélni.

Ha könnycsepp lennél a szememben, sohasem sírnék, nehogy elveszítselek!

Minden nap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik, de minden nap születik valami, amiért érdemes élni és küzdeni!

Láttalak...

Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor azt sugtad:
Édesem, szeretIek! Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Gyönyörű vagy most is,
De meg nem igéztél.


Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: SzeretIek!

Ady Endre

Szeretném, ha TE lennél a játékszerem!

Mert ki tudja, lesz-e idő, mikor fáj a szíved érte, de már késő.

A Biblia arra tanít, hogy szeresd felebarátodat. A Káma Szutra pedig megmagyarázza, hogyan.

Üres az ágy és nem jön az álom, nem szól a zene hiába várom, üvölt a csend és, hallgat az élet, rám tör az érzés: SzeretIek Téged!

Reggel, ha felébredsz, észre fogod venni, kicsike szobádból nem hiányzik semmi. De, hogy én ott jártam, megtudod könnyen, hófehér párnádon ott csillog a könnyem.

Eddig, hazugságban éltem, üresnek érzem a lelkem. Nélküled nincs bennem élet, ne vedd el tőlem a szíved!

Szoktál-e felnézni az égre, megszámolni néhány csillagot? Szoktál-e akkor rám gondolni, vajon most hol vagyok? Én szeretnék ott lenni veled, s füledbe súgni: SzeretIek TÉGED!

Nagy örömre szolgált, hogy önnel drága hölgyem együtt járok és ebből kifolyólag állatian szeretem magácskát.

Nevet a szél, süvít és zokog, szeretni mást én sohasem fogok, míg égen csillag ragyog én addig tied vagyok!

Szeretem azt, hiányzik az, aki most az üzenetemet olvassa!