Szemed ragyogása nekem az élet, de, ha másra ragyog, az nekem a végzet...

A csillagos égre felírtam a neved, csak nekem ragyogsz és én neked!

Ha a csók esőcsepp lenne, elküldeném neked a záport., ha az ölelés másodperc lenne, küldenék neked órákat., ha az érintés víz lenne, elküldeném neked a tengert

Valaki mindig csak rólad álmodik, valaki szemében miattad könny ragyog és ez a valaki, hidd el, én vagyok., ha fába betűt vésnek, belepi a moha, de a szív mely téged szeret, nem feled el soha.

A szeretet kiválaszt, megtart és elenged, de sohasem sajátít ki csak önként elfogadja, ha neki ajándékozod magad!

Add nekem az álmod, mely lelkedben, add nekem a szerelmed, mely szívedben él. Add nekem magadat, testedet, lelkedet és én Örökkön-örökké szeretIek!

Szerelmem én csak rád tudok gondolni, minden pillanatban, hiányzik az izgató tested, és a hatalmas micsodád.

Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm! Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni!

SzeretIek, nem titkolom, de bevallani nem tudom, ha rám nézel, ha beszélsz velem, ha nevetsz, ha sírsz, egyet tudnod kell: te vagy az életem!

Ne sírj ha gyötör a bánat, csak kinevetnek ha sírni látnak. A te fájó szíved nem lesz attól könnyebb és csak nagyon kevés ember érdemli a könnyed!!

Ha fába betűt vésnek, belepi a moha, de a szív mely téged szeret, nem feled el soha.

Ha hiányzom nyomd meg a gombot, tudtam én..., de cuki vagy, na elég már, még mindig nyomod..., tehát hiányzom, te is nekem!!

Nézz ki az ablakon, felhőtlen az ég, a vágyaim szállnak feléd. Arra gondolok, most milyen jó lenne Veled, és én vajon most hiányzom Neked?

Szeretném, ha a Holdfényes éjszakában csak rólam álmodnál. Mert én álmomban is Téged látlak! Jó éjt! Álmodj szépeket!

Sokszor gondolok rád, és ez fáj nekem, mióta elmentél más lett az életem. Más lett az éj és más a nappal, már csak álmaimban, halmozol édes szavaiddal.

Ha szerető szívre vágysz, s nem találsz se közel se távol, jöjj oda hová engem temettek. Ott a fű is azt suttogja, hogy szeretIek.

SzeretIek szeretni, szereteted érezni, szemed csillogását szívembe rejteni, puha tested testemmel életfogytig fűteni.

Ha az élet rögös útját járod és keresni vág oly szomorú mindig egyedül lenni. Valakit mindig hiába keresni. Valakit várni, aki nem jön többé. Valakit szeretni titokban örökké!

Láttalak...

Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor azt sugtad:
Édesem, szeretIek! Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Gyönyörű vagy most is,
De meg nem igéztél.


Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: SzeretIek!

Ady Endre

Nem életem az életem, ha nem veled élhetem a nemi életem!

Sokszor gondolok rád, és ez fáj nekem, mióta elmentél más lett az életem. Más lett az éj és más a nappal, már csak álmaimban, halmozol édes szavaiddal.

Mosolyog a felhő, mosolyog az ég is, ha lefeküdnénk, mosolyognék én is!

Eljött hát a holnap s te nem vagy itt nekem. Pedig azt hittem mindig itt leszel velem. Vajon mi történt, hogy csak így eltűntél, elmentél, s még csak egy SMS-t sem küldtél.

Reggel, mikor felébredtem, a nap fénye érintette arcomat. Olyan érzés volt, mintha simogató kezed éreztem volna arcomon.

Eddig, hazugságban éltem, üresnek érzem a lelkem. Nélküled nincs bennem élet, ne vedd el tőlem a szíved!

A szerelem egy selyemfonál, mely nagyon könnyen elszakad. Össze lehet kötni, de a csomó megmarad.

Nagy örömre szolgált, hogy önnel drága hölgyem együtt járok és ebből kifolyólag állatian szeretem magácskát.

Szebb, vagy mint a fénylő napsugár, nem csak egy lány csupán, több vagy, több vagy mit hittem ám.

SzeretIek te helyes szerelmes. E reggeled legyen szép és kedves, rengeteg “e-vel, melyeket szerelmes szerelmed SMS-ében képezett e (remek) szerelmed.